Α Β Γ Δ Ε Ζ Η Θ Ι Κ Λ Μ Ν Ξ Ο Π Ρ Σ Τ Υ Φ Χ Ψ Ω
ευτονος
εὔτονος
εὔ-τονος
adj.=2 2
; 1) напряженный, упругий
ex. (πνεύμων Arst.)
; 2) сильный, мощный
ex. (βέλη Polyb.; πνοαί Diod.; πληγή Plut.)
; 3) крепкий
ex. (οἶνος Arst.)
; 4) усердный, рьяный
ex. (χρηματιστής Plut.)
; 5) резкий, громкий
ex. (μέλος Arph.)
; 6) обладающий приятным голосом
ex. (ζῷα Arst.)